
Abigélnek két kiságya is volt, most mégis egy harmadikban alszik. A kezdet kezdetén volt egy modern kölcsönkiságyunk és Péterék régi kiságya. Az első három hónapban a nappali egyben alvóhely is volt: a szülők mellett volt a
kölcsönkiságy,
benne a csöpp Abigéllel. A karácsony este volt az első, amit saját szobájában, Péterék
régi kiságyában (+
egy későbbi kép) töltött Abi. És ezt követően nagyon sokáig minden estét és délutánt. Reggelente még aludt egy ideig a nappaliban is, aztán már csak
a játék helye lett a kölcsönkiságy. Később ezt visszaadtuk, viszont előkerült Péterék régi járókája.
Benjámin új, átalakítható „macis” kiságyba érkezett. Születésekor ez a
hálószobába került, három hónapos kora után pedig ő is saját szobát kapott, ahova ment az ágy is. Később kaptunk egy
új járókát, néha
ott is aludt napközben Beni.
Abigél 2 évesen intett búcsút a rácsos ágynak, amikor egy
„leesésgátlós” gyerekágyikót kapott. Erre különféle színes mintákat rajzoltunk neki. Fél évvel később Abi elkezdte kihasználni az adottságot, hogy szemben a rácsos ággyal, most már egyedül ki tud jönni. Kezdte fektetés után pár perccel, majd kijött éjfél körül, esetleg hajnal kettőkor. Szépen visszakísérgettük, bő egy hónapig tartottak ezek a szeánszok. Ennek emlékeként azóta is van egy kis éjjelifény Abi szobájában (kezdetben oroszlán, most kacsa), meg egy kis pokróc a hálónkban, ahová mostanában leücsörög, ha korábban kel mint mi.
Benit talán ezért is hagytuk tovább a
rácsos ágyban, és még azért, mert jól is érezte magát a rácsok biztonságában. Már bőven két és fél éves múlt, amikor
leszereltük macis ágyáról a rácsokat. Az egyik keresztléc visszaszerelésével leesésgátlóssá vált ez az ágy is.
Hancúrozni persze a
franciaágyunkban is imádnak...
Egy későbbi naplóbejegyzésben az ágyak „tartozékairól” (babák és egyebek) és a gyerekek alvásáról írunk majd!